RSS hírcsatorna

Tankönyv

Passive or active? (szenvedő vagy cselekvő)

Azt vizsgáljuk meg, mi a különbség a szenvedő és a cselekvő szemlélet között. Feltételezzük, hogy már elolvastad a szenvedő szerkezet bemutatásáról szóló anyagunkat.

1. Szenvedő és cselekvő

Mint azt már tudod, szenvedő szerkezet az, amikor a cselekvés elszenvedőjéről, avagy tárgyáról állítunk valamit. Ezt nyelvtanilag úgy fejezzük ki, hogy a létigét teszem az éppen kívánatos formába, a cselekvés igéje pedig minden esetben harmadik (befejezett melléknévi igenév) formában áll.

Ezzel szemben beszélhetünk cselekvő formáról is, ezt angolul active voice-nak hívjuk. Alább ilyen párokat látsz:

  1. Someone stole her bag.
    Valaki ellopta a táskáját.
  2. Her bag was stolen.
    Allopták a táskáját.
  3. The Romans built several roads here almost two thousand years ago.
    A rómaiak számos utat építettek itt csaknem kétezer éve.
  4. This road was built by the Romans almost two thousand years ago.
    Ez az utat a rómaiak építették csaknem kétezer éve.

Az (1) és (3) számú mondat cselekvő: a mondat alanya a cselekvés elvégzője (valaki és a rómaiak), és ezekről teszünk valamilyen megállapítást.

A (2) és (4) mondatok szenvedő szerkezetűek: a megnyilatkozás nem a cselekvőkről, hanem azok elszenvedőiről, más szóval az ige tárgyairól szólnak (vagyis a táskáról és az utakról).



2. Szenvedő vagy cselekvő?

Mint látható, ugyanazt a helyzetet le lehet írni szenvedő és cselekvő mondattal is. Az (1) és (2) mondatok ilyenek: a helyzet ugyanaz, a táska eltűnt, valaki ellopta. Míg azonban a szenvedő a táskáról beszél, addig a cselekvő arról az illetőről, aki ellopta - noha nem tudjuk, ki volt az, éppen ezért a someone (valaki) az alany.

Ebből látható, hogy nem igaz az a mendemonda, miszerint szenvedőt akkor használnánk, amikor nem tudjuk, ki a cselekvés elvégzője. Ezt az ostobaságot más úton is cáfolni lehet: ha igaz lenne, soha nem mondhatnánk olyan mondatokat, amelyeknek az alanya ilyesmi, hogy "valaki, fogalmam sincs ki" vagy hasonlók. Még egy érv, amiért az ilyen magyarázatot sületlenségnek kell tekinteni:

Számtalan esetben szenvedő mondatban nem csupán megmondjuk, hogy ki a cselekvő, hanem éppenséggel a mondat legfontosabb információja az. Ilyen a fenti (4) mondat. Ez az utakról tesz megállapítást - ez a cselekvés elszenvedője, tárgya, ezért aztán passzív szerkezetben áll. A mondat egyik legfontosabb állítása azonban éppen az, hogy kik végezték el a cselekvést (a másik meg, hogy mikor). Vesd össze ezt a (3) mondattal: az nem szenvedő, hiszen a mondat a rómaiakról akar megállapítást tenni, ti. azt, hogy milyen útépítő tevékenységeket folytattak valaha. Mivel a rómaiak a cselekvés végrehajtói, nyilvánvalóan cselekvő, aktív szemlélető mondat kell.

Ha a szenvedő szerkezetű mondatban megmondod, ki a cselekvés elvégzője, azt általában a by someone szerkezettel teheted meg. Alább olyan mondatpárokat közlünk, amelyek majdnem ugyanazt az eseményt (vagy legalább is hasonlókat) írják le, de egyik szenvedő, másik cselekvő. Egyik ugyanis a cselekvés tárgyáról tesz megállapítást, másik meg a cselekvőjéről, végrehajtójáról.

  1. Beethoven wrote Symphony No. 9 in 1824.
    Beethoven 1824-ben írta a IX. Szimfóniát.
  2. Symphony No. 9 was composed in 1824 by Beethoven.
    A IX. Szimfóniát Beethoven írta 1824-ben.
  3. The anthem of the European Union was composed by Beethoven in 1824.
    Az Európai Unió himnuszát Beethoven szserezte 1824-ben.

Az (5-6) mondatok párba állíthatóak, elemzésüket lásd fentebb. A (7) mondat azonban egyáltalán nem tehető cselekvőbe, vagy legalább is igen nagy csúsztatást eredményezne! Nem igaz, hogy Beethoven EU-himnuszt írt volna bármikor is, ő "csupán" egy világhírű és azóta klasszikussá vált művet alkotott. Az már viszont igaz, hogy amit ma EU-himnusznak hívunk, azt Beethoven szerezte (a 9. szimfónia 4. tételeként, a szövege Schiller verse egyébként). Tehát, ha belegondolsz, az a furcsaság áll elő, hogy: Beethoven nem írt EU-himnuszt, de az EU-himnuszt Beethoven írta. (És ez talán magyarul is szépen látható a nyelvi megfogalmazásból, még ha magyarul nem is használtunk szenvedő szerkezetet).

3. Azt mondják, úgy hírlik

Külön tárgyalást érdemelnek az olyan mondatok, ahol úgynevezett általános alanyt használunk. Mint a magyarban a címben, az "azt mondják, úgy hírlik" típusú mondatokban. Itt csupán azt mondjuk, hogy ez a legtöbbször szenvedő szerkezettel jár, és az alábbi mondatszerkezeteket érdemes bemagolnod további elemezgetés helyett (később azt is érdemes megtenni persze).

  1. Often, it is said that we use only 10 percent of our brain.
    Gyakran azt halljuk (azt mondják, az van mondva), hogy az agyunknak csupán 10 százalékát használjuk.
  2. It is believed that he also suffered from a mental illness.
    Úgy tartják/úgy hiszik, hogy mentális betegségben is szenvedett.
  3. It is sometimes said that borrowing money from a friend can harm a friendship.
    Néha azt is hallani/Azt is szokták mondani, hogy ha pénzt kér az ember kölcsön, az tönkreteheti a barátságot.
  4. It is widely believed that genes play a role in the development of Alzheimer's
    Széles körben elterjedt nézet/Széles körben úgy hiszik, hogy a géneknek szerepe van az Alzheimer-kór kialakulásában.

Ezek mind szenvedő szerkezetű mondatok, valami ilyesmi áll bennük: "az van mondva, az van híve" stb. Ezeknél cselekvő szerkezetű mondat is előfordul olykor (pl. they say that), de inkább maradj ezeknél egyelőre!

Bookmark and Share
_______________________________
Fekete-fehér nyomtatható változat