Az alábbiakban az angol névelőhasználatnak csak az alapvető, általános eseteit tárgyaljuk. Külön részekben olvashatsz a “különleges” esetekről – újabb szabályokról és kivételes esetekről is.
Az angolban a névelők három típusát különböztetjük meg:
1. Definite / határozott
2. Indefinite / határozatlan
3. Zero / nulla névelő
Néhány embernek furcsa lehet, hogy a harmadik pontban nulla névelőről beszélünk, nem pedig arról, hogy nincs névelő. Ennek az az oka, hogy jelentése van annak, hogy a névelő “nulla alakban” jelenik meg – ha neked úgy tetszik, nevezheted ezt nyugodtan úgy, hogy “nincs névelő”, ám akkor is fontos tudnod, hogy ennek a “nincsnek” külön jelentése van.
Ha idegenkedsz a gondolattól, nézd meg ezt: mintha titkos szerelmeddel abban egyeznél meg, hogy az alábbi jelekkel adja tudtodra a helyzetet, amikor a házukhoz érsz:
1. zöld kendő lóg ki szerelmed ablakán: tiszta a levegő, gyere be!
2. sárga kendő: gyere be, de itthon van a hülye öcsém, viselkedj rendesen!
3. semmi nem lóg: eszedbe ne jusson felcsöngetni, itthon vannak az ősök!
A semmi tehát nemhogy jelentés nélküli lenne, de szinte a legkritikusabb információt hordozza! (Logikus, hogy a semmi jelentse a veszélyt, ha otthon vannak az ősök, feltűnne nekik, hogy a kislány mindenféle kendőket tereget az ablakpárkányra.)
Az alábbiakban olyan szemszögből vizsgálhatod meg a névelőhasználatot, amelyet a közkézen forgó nyelvtankönyvek általában ritkán adnak közre. Érdemes többféle megközelítést is elolvasni, az itt következő némileg logikai szempontokat vesz figyelembe. (Ha ezt nem igazán érzed megfelelőnek, olvasd el a névelőkről szóló többi anyagot!)
1. A határozott névelő (Definite Article)
Formája: THE
Alapvető esetben arra való, hogy egy adott halmaz (csoport) egy vagy több meghatározott elemére mutasson rá. Ha egy főnév határozott névelővel áll, az azt jelenti, hogy az már jól ismert valami, vagy pedig a szituációból valahogy ismertté vált. Azaz mind a beszélő, mind az, akinek mondjuk, pontosan be tudja határolni, hogy melyik valamiről/valakiről van szó.
- Have you received the letter?Megkaptad a levelet?
- The woman is here again.Már megint itt van a nő.
- I love the city very much.Nagyon tetszik a város.
Ezek a mondatok csak akkor értelmezhetőek, ha mind a beszélő, mind a hallgató (akinek beszélünk) által már korábbról ismert levélről, nőről vagy városról van szó. Ellenkező esetben a hallgató nyilván visszakérdezne, hogy melyik levélről, miféle nőről vagy miféle városról beszél az illető. (Ez érdekes módon mindkét nyelvre igaz – de ez ne tévesszen meg, a két nyelv nagyon eltérő módon használja a névelőket!)
A szövegben, szövegkörnyezetben az új, eddig még ismeretlen dolog tehát normál esetben nem állhat határozott névelővel.
2. A határozatlan névelő (Indefinite Article)
Formája: A (mássalhangzó előtt), AN (magánhangzó előtt)
Kizárólag megszámolható és egyes számú főnevek előtt állhat.
Arra alkalmas, hogy egy eddig ismeretlen dologról megállapítsuk, hogy az milyen “osztályba” (csoportba, halmazba) tartozik. Határozatlan jellege azt mutatja, hogy a közlés szempontjából lényegtelen, hogy melyik meghatározott egyedi dologról van szó – kizárólag az a lényeg, hogy mely osztályba, vagy ha tetszik: mely halmazba tartozik az illető dolog.
- This is a nice picture.Ez egy szép kép.
- Julia is a programmer.Julia programozó.
- There is a man in front of the door.Van egy férfi az ajtó előtt.
A fenti mondatokban tehát az a lényeg, hogy:
– a dolog, melyre rámutattunk, a “szép képek” csoportjába/halmazába tartozik;
– hogy Júlia a programozók csoportjának egy tagja;
– hogy a személy, aki az ajtó előtt áll, a férfiak csoportjába tartozik
3. A nulla névelő (Zero Article)
3.1 A nulla névelő mint csoportba sorolás
Tekintettel arra, hogy a határozatlan névelő nem használható sem többes számú, sem megszámolhatatlan főnevek előtt, felmerül a kérdés, mi van akkor, ha ugyanezt a dolgot szeretnénk kifejezni többes számú vagy számolhatatlan főnevekkel. Vagyis olyan mondatokat akarunk alkotni, mint az alábbiak:
Ezek gyönyörű képek. (olyan valamik, amik a gyönyörű képek csoportjába tartoznak)
Júlia és Sam programozók. (olyan valakik, akik a programozók csoportjába tartoznak)
Van tej a kávéban. (olyan valami, amiről az mondható el, hogy tej)
A megoldás: semmilyen névelő nem kerül az illető főnevek elé. Ezt nevezzük nulla névelőnek.
- These are beautiful pictures.Ezek gyönyörű képek.
- Julia and Sam are programmers.Julia és Sam programozók.
- There is milk in the coffee.Van tej a kávéban.
Ha a főnév számolható, akkor annak többes számban kell állnia a nulla névelővel, ha pedig számolhatatlan, akkor kénytelen egyes számban állni, hiszen a számolhatatlanoknak nincs többes száma.
3.2 Nulla névelő a teljes halmazra
A nulla névelő arra is használható, hogy a főnév által jelölt dolgokra általánosságban utaljak, ha tetszik: az egész halmazra. Más szavakkal: a világ összes olyan dolgára, mely a főnév által van jelölve. Ez utóbbi kijelentés természetesen nem matematikailag képzelendő el, és ez már nem nyelvtani, hanem nyelvhasználati érdekesség. Ha azt állítja valaki, hogy imádja az állatokat, valószínűleg senki nem gondolja, hogy ebbe beleértette az illető a büdösbogarakat, a tetveket, a papucsállatkákat és egyéb, általában nem kedvelt állatokat.
- I love animals.Szeretem az állatokat.
- I hate tea with milk.Utálom a tejes teát.
- Children usually like sweets.A gyerekek szeretni szokták az édességet.
- Barbara often buys apples.Barbara gyakran vásárol almát.
Ez a fajta névelőhasználat (azaz a névelő hiánya) tehát felfogható olyan jelentésként is, mely azt mondja: nagy általánosságban. Az első példamondat így azt állítja, hogy nagy általánosságban véve szereti az állatokat – nem határozza meg, hogy mely állatokról van szó. A második szerint általánosságban véve utálja valaki a tejes teát, a harmadik sem határozza meg, hogy mely gyerekekről és mely édességekről van szó: általánosságban beszél róluk, tehát a zöm beletartozik a mondat igazságába.
Oknyomozóknak: Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy felfogható mindez úgy, ahogyan azt az előző pontban a határozatlan névelőnél leírtuk. Azt is mondhatjuk, hogy az első példamondat (I love animals) nulla névelője ugyanazt csinálja, mint a határozatlan névelő az előző pontban: logikailag tehát azt mondaná, hogy imádok minden olyan dolgot, amely az állatok halmazába tartozik. A második eszerint úgy elemezhető, hogy utálok minden olyan dolgot, ami a tejes teák halmazába tartozik, a harmadik szerint pedig minden olyan dolog, ami a gyerekek címkével illethető, általában szereti azon dolgokat, amelyek az édesség címkével illethetők. Mindez igaz is. Bizonyos nyelvtankönyvek ezt nem is úgy fogalmazzák, ahogy ezt mi tettük itt, tehát nem beszélnek a nulla névelő használatáról külön pontban, hanem egyenesen azt állítják, hogy a határozatlan névelő többes száma a nulla névelő, megint mások úgy fogalmaznak, hogy amikor a határozatlan névelő nem használható (például mert többes számú vagy megszámolhatatlan főnévről van szó), de ugyanazt a jelentést kívánjuk elérni (ti. valamely dolog besorolása egy csoportba, halmazba), akkor a nulla névelőt használjuk.
Fontos: Ne feledd, hogy az itt leírtak csupán a durván elnagyolt alapvető szabályokat tartalmazzák. Az érdekesebb esetekről külön anyagokban olvashatsz majd.
Gyorsteszt
Ez egy egyszerű teszt ehhez az anyaghoz. További teszteket és játékokat találsz ehhez és más témákhoz is a Feladatok menüpont alatt.
Tanulj velem:
Saját ütemben végezhető online kurzusok – ingyenesen és tandíjjal
Szóbeli online órák az igényeid szerint
Regisztrálj most itt
