![]() |
Nehézségi szint: 5/6 C1: haladó |
A szórendi változásokat bemutató sorozatban most azt vizsgáljuk meg, amikor az ige kerül a mondat elejére, és a mondat további része is változásokon megy keresztül. Haladóknak ajánlom. Az inverzióról magáról (nevezhetnénk “klasszikus inverziónak” is) egy külön anyagban tanulhatsz.
1. A kommunikációs szándék és a szórend
Az angol alapszórend nem sok teret engedne a játéknak: alany-ige-tárgy-határozók, és ennek meg is kell maradnia, hiszen azt, hogy egy-egy szó milyen szerepet játszik a mondatban, szinte kizárólag a mondatbeli helye dönti el. Ha elől van, akkor alany (aki vagy ami végzi a cselekvést vagy amiről megállapítunk valamit), ha az ige után van, akkor a cselekvés elszenvedője és így tovább.
A fent említett “kommunikációs szándék” alatt ehelyütt azt értjük, hogy a puszta tényeken kívül valami mást is szeretne a beszélő belekódolni a mondatába. Például hangsúlyozást vagy fókuszálást. Ebben az anyagban azt a helyzetet elemezzük, amikor a beszélő valamilyen meglepetést akar belekódolni a mondatába. A “meglepetés” persze önmagában keveset mond el a jelenségről, nézzük meg tüzetesebben, miről van szó!
2. And win he did.
Ha az alcímben szereplő mondatot (And win he did) látod, és még nem ismered ezt a nyelvtani jelenséget, könnyedén helytelennek is minősíthetnéd ezt a megnyilatkozást. Pedig távolról sem az. Nézzük meg a szövegkörnyezetét:
- For those following this past weekend’s sports events, it seemed as if Jon Curran was destined to win… and win he did!Akik követték a hétvégi sporteseményeket, azt gondolhatták, hogy Jon Curran győzelemre született. És bizony győzött is!
A “meglepetés” kifejezést ebben a példában kissé módosítanunk kell: itt nem arról van szó, hogy az esemény önmagában váratlan volt, hanem arról, amit a magyar “bizony” kifejez: figyelemfelkeltés, és az esemény jelentőségének hangsúlyozása. Akár a “lám-lám” is szerepelhetne fordításként, noha annak kicsit más a stílusa. Vagyis várható volt ugyan, de azért mégis kivételes, jelentős eseményről van szó.
Figyeld meg, nyelvtanilag hogyan alakul a mondat: az and, esetleg a but sokszor szerepel bevezető kötőszóként. Utána az ige mindig szótári alakban, majd az alany. Az igei rész helyén azonban kizárólag a segédige szerepel, mindig abban a formában, amelyben szükséges az igeidőt, az időt és egyebeket figyelembe véve. A fenti mondatban simple past az igeidő, tehát csupán egy did segédige áll az alany után.
A nyelvészetben ezt a jelenséget balra kihelyezésnek is nevezik (left dislocation). Ha valaki komolyabban kíváncsi rá, ezen a néven keressen rá!
3. További példák
- Many would have hailed him as infallible. But fail he did.Sokan tévedhetetlennek tekintették őt. Mégis elbukott.
- Some of us didn’t expect their relationship to last very long. But last it has.Egyesek nem gondolták, hogy sokáig tart majd a kapcsolatuk. És lám, nagyon is sokáig tart már.
- This boy had been ordered to stay in camp on that day on account of his age, but go he must, and go he did.A fiút arra utasították, hogy aznap maradjon a táborban, tekintettel a fiatal korára, de hát úgy érezte, mennie kell, és valóban el is ment.
- They couldn’t hear him shouting, because he was driving in his car in Colorado when he got the news, but shout he did.Senki sem hallotta őt felkiáltani, amikor meghallotta a híreket, mert éppen Colorado felé tartott a kocsijában, de igenis felkiáltott.
- He could hardly argue that his views were misrepresented, since he had not expressed any. But angry he was.Azt éppen nem mondhatta, hogy félreértelmezték a gondolatait, mivel ki sem nyilvánította őket. De dühösnek dühös volt.
- He was calm, direct, somewhat aggressive, but angry he was not.Nyugodt volt, közvetlen, és kissé agresszív, de dühösnek nem volt dühös.
- Mum insisted I should not buy this dog, but buy it I did.Anyu azt mondta, nehogy megvegyem ezt a kutyát, de én mégis megvettem.
- They said they hadn’t heard from us and that we hadn’t even bothered to call but call them we did.Azt mondták, nem is hallottak felőlünk, és hogy még csak nem is telefonáltunk, holott igenis felhívtuk őket.
A jelenség nem csak főigékkel működik, tehát létigével is lehet használni, ahogy ezt a 6-7. mondatokban láthatod. A 7. mondat arra is példa, hogy tagadás is megjelenhet a mondatban.
A 4. mondat egyrészt arra példa, hogy modális segédigékkel is használható a szerkezet, másrészt arra, hogy két mondatot is össze lehet fűzni ilyen formában.
A 8. és 9. mondatban azt láthatod, hogy ha tárgya van az igének, az az ige után kerül a szokásos helyre, és nem a mondat végi segédige után.
Nem szokás azonban folyamatos igeidőben használni a szerkezetet, tehát a “*he promised to come but come he wasn’t” mondat legalább is idegenül hangzik, és nem valószínű, hogy sokszor használná az ilyet az anyanyelvi beszélő. Az se segít sokat, ha a come folyamatosba kerül (“*but coming he wasn’t“), noha ez már közelebb áll az anyanyelviek szerinti elfogadhatósághoz. Azt javasoljuk, hogy folyamatosban inkább ne használd a szerkezetet.
Gyorsteszt
Ez egy egyszerű teszt ehhez az anyaghoz. További teszteket és játékokat találsz ehhez és más témákhoz is a Feladatok menüpont alatt.
Tanulj velem:
Saját ütemben végezhető online kurzusok – ingyenesen és tandíjjal
Szóbeli online órák az igényeid szerint
Regisztrálj most itt

