![]() |
Nehézségi szint: mind Bármilyen szintű nyelvutdáshoz |
Ebben az írásban általános tanácsokat adok ahhoz, hogyan végezd el a szövegértési feladatokat (angolul: [sayit]reading comprehension[/sayit]), és hogy mire ügyelj közben. Nyelvvizsgára készülőknek melegen ajánlom – de mivel a feladattípus szinte minden nyelvi kurzuson is szerepel, ezért igazából mindenkinek hasznos lehet, függetlenül attól, hogy vizsgára készül-e vagy sem.
1. A szövegértési feladat célja
Világos, hogy a nyelvet azért tanulja az ember, hogy “élesben” használni tudja. A használat egyik formája az, amikor elolvasunk egy szöveget, és azt értelmezni tudjuk – legyen az bármiféle szöveg.
Kivéve természetesen az olyan szakmai szövegeket, amelyeket szakembereknek írtak. A nem szakembereknek szóló, ismeretterjesztő vagy csak általános jellegű cikkeket azonban – mondják a nyelvvizsgák – értenie kell mindenkinek még akkor is, ha csillagászatról, mikrobiológiáról vagy mesterséges intelligenciáról szólnak. Például egy mezei újságcikket, amely beszámol egy új régészeti leletről vagy éppen egy számítástechnikai újdonságról.
Ebből a szempontból tehát az olvasásértés az egyik legfontosabb képesség, amelyet el kell sajátítania minden nyelvtanulónak. Következésképp a nyelvvizsgák ilyen típusú feladatai központi jelentőségűek, ezt pedig a megoldásukért járó igen magas pontszámok is jelzik.
1.1 Mit jelent az, hogy értem a szöveget?
A kérdés olyannyira hétköznapi és bagatell, hogy a legtöbben talán szégyellik is feltenni – akár maguknak akár másoknak (például a tanár a diákjának vagy fordítva). Pedig bizony van mit válaszolni rá!
A nyelvoktatásban általában három szintről beszélünk, melyeket egy szöveg értelmezésénél és feldolgozásánál értelmezhetünk. Ezek: a tartalmi, az interpretációs és a kritikai értelmezés szintjei.
Létezik egy negyedik (vagy nevezhetnénk inkább nulladiknak) is, amely azonban annyira elégtelen, hogy nem is igazán hívjuk ezt még megértésnek. Ha hiányzik ez a szintű értelmezés is, akkor az a szituáció áll elő, hogy elolvasod a mondatot, és azt mondod, hogy minden egyes szót ismersz (hajlamos vagy azt mondani: érted a szavakat – de ez legalább is kétséges lehet ebben az esetben). Csakhogy a szöveget nem tudod értelmezni, nem tudod, hogy mit mond.
Például ha ezt látja valaki: She gave me a ring and said she was in trouble. Ha ezt nem tudod értelmezni (“hülyeség jön ki”), miközben szent meggyőződésed, hogy érted a szavakat (ring = gyűrű vagy kör, gave me = adott nekem stb.), akkor bizonyosra veheted, hogy mégsem igazán ismered magukat a szavakat sem. Ez esetben például a give someone a ring kifejezést, ami azt jelenti: felhív valakit telefonon. Az idiómákon és kollokációkon kívül ludas lehet a dologban a nyelvtani szerkezet hiányos ismerete, a mondatszerkesztési, szórendi és egyéb szabályok helytelen értelmezése és így tovább. Ezeket azonban nem az olvasásértés közben megoldandó feladatnak szoktuk tartani, hanem a nyelvtan- és a szókincstanulás feladatnának. Az alábbiakban tehát feltételezzük, hogy a szavakat és a nyelvtant helyesen tudod értelmezni az adott szövegeben.
1.2 A tartalmi értelmezés szintje
Ez a fajta megértés a ténylegesen, konkrétan leírt jelentést foglalja magába. Leginkább tényszerű állításokról beszélünk itt.
Az olvasásértést vizsgáló feladatok természetesen ezt is tesztelik. Ha a szöveg leírta, hogy mikor épült egy épület, amelyről szó van a szövegben (The Taj Mahal was built in 1632), akkor lehet egy kérdés, amely konkrétan azt kérdezi majd: When was the Taj Mahal built? Ez az értelmezési szint kezdő szinten is elvárható.
1.3 Az interpretációs értelmezés szintje
Ez a fajta értelmezés feltételezi, hogy a tartalmi értelmezéssel nincs probléma. Ez abban megy túl a korábbi szinten, hogy itt logikai összefüggéseket is látni kell, következtetéseket kell tudni levonni a mondottakból, általánosítani és elemezni kell tudni a mondottakat.
Konkrét példával élve: ha a szöveg azt mondja: Mr Brown published his first novel in his forties, akkor egy olyan kérdésre, hogy “hány könyve jelent meg Brown úrnak negyven éves kora előtt?” – a válasz ez: egy sem. Pedig ezt konkrétan (a szó szerinti, azaz tartalmi szinten) sehol nem írja le a szöveg. Logikailag azonban teljes egyértelműséggel kikövetkeztethető az idézett mondatból: ha az első könyvét a negyvenes éveiben adta ki, akkor azt megelőzően egyetlen könyvet sem adott ki.
Az ilyen fajta kérdések szinte bizonyosan előfordulnak az olvasásértési feladatokban középfokon és afölött.
1.4 A kritikai értelmezés szintje
Ez a szint már túllép a szigorúan vett logikai következtetéseken, és – ahogy a neve mutatja – az olvasó kritikai képességét feltételezi. Ezen a szinten fel kell ismerni, hogy az adott szövegben mi a tényszerű állítás és mi a vélemény; mi az, amit idéznek valakitől, és mi az, amit feltételeznek róla. Fel kell ismerni a szövegbeli utalásokat is. Értelmezni kell tudni az iróniát, a szarkazmust, a vélemények különféle erősségeit. Fel kell ismerni, hogy határozottan valamilyen állásponton van-e valaki, vagy csak megengedőleg elképzelhetőnek tartja azt. Egyetért valamivel a szöveg írója vagy ellenzi azt?
Itt már olyan nyelvi készségeket tesztel a feladat, amelyekhez a stílusjegyek ismerete, a szövegszerkesztési fogások és más, magasabb szintű nyelvi eszközök értelmezése is szükséges.
Ezt a fajta értelmezést magasabb szintű nyelvtanulóknál szoktuk mérni. Olyan kérdésekre kell tudni válaszolni, mint “mit gondol a cikk szerzője az idézett döntésről?” vagy “Hogyan értékeli az eredményeket X szakember?”
2. Az olvasásértési feladatok típusai
A különféle nyelvvizsgák szinte mind kicsit más-másféle feladatokat végeztetnek el a vizsgán. Ezekről feltétlenül tájékozódj az illető vizsgaközpont honlapján, hiszen ráadásul változtatják is néha a repertoárt.
Általános feladat azonban az, amikor az olvasott szöveghez tartozó kérdésekre kell válaszolnod. A kérdés és a válasz lehet angol vagy magyar nyelvű attól függően, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű a vizsga. Ugyancsak gyakori az igaz-hamis típusú feladat. Ennél állításokat kell elolvasnod, és el kell döntened, hogy a szöveg alapján – és kizárólag az alapján! – az állítás igaz vagy hamis. Egyes vizsgákon harmadik opció is van: az állítás igazsága nem dönthető el a szöveg alapján (nincs a szövegben ilyen információ).
Nem ritka a feleletválasztós teszt sem: a szöveg után mondatokat találsz, kihagyott részekkel. A kihagyott részhez megadnak három vagy négy lehetséges változatot, neked pedig el kell döntened, hogy a szöveg alapján melyik opció a legmegfelelőbb. Bizonyos esetekben ez nagyon nehéz is lehet, mert a megadott lehetőségek sokszor igen hasonlóak egymáshoz.
Egyéb fajták is előfordulnak, például a szöveg bekezdéseihez címeket kell párosítanod, a bekezdések sorrendjét kell megadnod és így tovább. Ezek sokak számára trükkösebbnek tűnnek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy némi gyakorlás után ezeket a feladatokat is könnyedén megoldják a vizsgázók, amennyiben az olvasandó szöveget valóban értik.
3. Mire ügyelj – vegyes tanácsok
Szöveget kell értened, nem mondatokat: a kérdések megválaszolása előtt természetesen elolvastad az egész szöveget. De vajon értetted is? (lásd fent!) Ha nem teljesen, akkor olvasd újra a teljes szöveget!
Szótárazás: sok vizsgán megengedik a szótár használatát ennél a feladatnál. De használd okosan: nem lesz időd minden egyes új szót kikeresned, ha esetleg sok lenne. Találd meg a lényeget, és azt keresd ki, amelyikre feltétlenül szükséged van. Sok szót a szövegösszefüggésből úgyis magadtól kitalálhatsz.
A válaszaid nyelvhelyessége: még ha helyes választ is adsz a kérdésekre, az esetleges nyelvi hibákért, amelyek a válaszodban lehetnek, pontot vonhatnak le. Ezért olvasd át és ellenőrizd nyelvileg is a válaszaidat!
Tömören: sok vizsgán külön kérik, hogy tömören válaszolj. Ha nem kérik, akkor is így kell tenned! A válaszod a kérdésre adott válasz legyen, plusz információkat ne tartalmazzon!
Igaz-hamis: általában vagy tényszerű információt kér számon, vagy logikai gondolkodást feltételez az ilyen feladat. Mindkettőt használd a válaszadásnál! Ne ugorj be könnyedén – ha találsz egy mondatfoszlányt, mi szerint például igaz az állítás, ne hamarkodd el, böngészd át az egész szöveget újra, lehet, hogy valami más korrigálja vagy ellentmond ennek a mondatfoszlánynak!
4. Utóhang
Bevallom, én mindig csodálkoztam a legfiatalabb tanítványaimon, amikor ők gond nélkül és tökéletes eredménnyel oldottak meg seperc alatt olyan szövegértési feladatokat, amikre én első kézből olyan csúnyákat mondtam (a feladat kitalálóit emlegetve közben), amiket idézni itt nem lenne ildomos…
Bizonyos feladatok ugyanis nekem is kihívást jelentettek. Pedig becsszóra, én jól beszélek angolul. De ha kételkedni kezdenél, akkor azt mondom el inkább, hogy több esetben végeztettünk el (különféle nyelviskolákban a tanári kar) anyanyelvi beszélőkkel is ilyen feladatokat. Kíváncsi vagy, mi történt? – Sokszor igen gyenge eredményeket produkáltak az anyanyelvi beszélők.
Márpedig ha azt akarjuk tesztelni, hogy jól ismeri-e valaki X nyelvet, és az illető teszten gyenge eredményt ér el X nyelv bármelyik anyanyelvi beszélője, akkor az a teszt rossz.
De nem kell megijedni: ha gyakorolsz és készülsz az ilyen fajta tesztekre, akkor tudni fogod, hogy mit várnak el tőled a csapnivaló tesztek kitalálói, és akkor menni fog.
Ezt nem csak úgy vigasztalásképp mondom, hanem sok-sok éves tapasztalatomra alapozva. Egyetlen olyan tanítványom sem volt, aki szerintem jól beszélt angolul, és megbukott volna (vagy akár csak gyengécske eredményt ért volna el) a nyelvvizsgán.
Szóval hajrá, ismerd meg a feladatokat, készülj rá, gyakorold, és akkor teljesen biztos lehetsz a sikerben!
Már ha egyébként jól beszélsz az adott szinten angolul.
5. Gyorsteszt
És hogy ne maradj reading comprehension nélkül itt sem, íme egy négy kérdésből álló tesztecske, amely ennek az oktatóanyagnak a szövegéhez készült.
Tanulj velem:
Saját ütemben végezhető online kurzusok – ingyenesen és tandíjjal
Szóbeli online órák az igényeid szerint
Regisztrálj most itt

