Ez az anyag tanároknak készült.
További tanári anyagokat (módszerek, tippek, órai anyagok stb.) a Tanároknak menüpont alatt találsz.
Egy olyan feladattípust ajánlok, amely számos előnnyel jár: a legtöbb tanuló élvezi és szívesen végzi, és ráadásul végre hasznosíthatod a rengeteg korábbról fennmaradt anyagaid egy részét is.
| Célközönség: | általános iskola / gimnázium / felnőttek |
| Szint: | bármilyen |
| Óra előtti munka: | közepes |
| Órai munka: | közepes/kevés |
| Óra utáni munka: | Órai munka fordítottja |
| Nyelvi célok: | bármilyen írásban elérhető cél |
| Megjegyzés: |
A legtöbb tanárnál előfordul, hogy a kinyomtatott órai feladatokból olykor-olykor megmarad néhány példány, például mert nem jelent meg mindenki az órán (és a hiányzók már nem kapják meg a feladatot), vagy mert nem is sikerült felhasználni az adott anyagot a tervek szerint.
Ezeket az anyagokat a legtöbben őrizgetjük, mondván, jó lesz az még valamire, talán más osztálynak, más tanítványoknak – aztán eljön az idő, amikor már kezelhetetlen mennyiségű ilyen kallódó anyag gyűlik össze a szekrényben, a polcokon, az íróasztalon.
A szabadpolcos feladatokkal éppen ezeket tudod felhasználni.
A módszer lépésről lépésre
- Válogass ki bőséges (de nem kezelhetetlenül sok) mennyiségű anyagot a kallódó fénymásolataid közül az aktuális csoport szintjére. Teljesen megfelel, sőt hasznos, ha réges-régi, több hónappal vagy akár egy félévvel vagy évvel ezelőtti anyagok is belekerülnek a csomagba. Mindenképpen hasznos, ha többféle nehézségű, sőt többféle szintű anyagok is vannak a kupacban.
- Vágd fel a feladatlapokat úgy, hogy egy papírlapon csak egyetlen feladat legyen!
Igen, ez azt jelenti, hogy A4-esek mellett lesznek papírfecnik, négy centis papírszalagok is – de ez így jó, mert ez inkább pozitív dolog a tanulók számára. - Nem baj, ha egy-egy feladatból sokkal kevesebb van, mint ahány tanuló a csoportban. Sőt, ettől izgalmasabbá is válik egy kicsit a munka – igazából érdemes direkt úgy alakítanod, hogy egyetlen feladatból se jusson a csoport/osztály minden tagjának.
Nálam előfordul, hogy csak egyetlen darab van több feladatból is, mert egyetlen példány maradt meg hónapokkal ezelőttről. Ez nem baj, aki kapja, marja. - Minden egyes feladatra (papírlapra, fecnire) írd rá, hogy hány pontot ér!
- Nézd át a feladatokat, és döntsd el, hogy a tervezett idő alatt maximálisan hány pontot gyűjthet össze valaki, ha minden megoldása helyes! (Ez az értékeléshez fontos, lásd alább!)
- A feladatokat ömlesztve rakd ki valahová az osztályteremben! Ez lehet akár a padló is, lehet a tanári asztal, lehet egy kosár, lehet néhány cipős doboz stb.
Érdekesebb is lesz a dolog, ha a padlóra szórod szét a feladatokat egy kupacba. A tanulók majd körbeülik a kupacot, és válogatnak belőle. - A tanulók feladata: mindenki válogasson magának feladatot a “szabadpolcról” – de egyszerre csak egyet; újabb feladatot akkor vehet el, ha végzett az előzővel, és azt leadta a tanárnak. Fontos, hogy mindenki írja rá a nevét minden egyes feladatra, különben nem kaphat érte pontot.
- Hirdesd ki, hogy mennyi idő áll rendelkezésükre! Ez nyugodtan lehet egy egész 45 perces óra is, de dönthetsz úgy, hogy csak 20 percet adsz rá.
- Ha lejárt az idő, lezárod a feladatbazárt: mindenkinek be kell adnia a még nála lévő feladatot, akárhol is jár benne.
A félig elvégzett feladat is jó, hiszen azokkal is gyűjthet pontokat. - Aki elért X pontot (lásd 4. és 5. pont), az kap egy kis ötöst, ötöst, három-négy plusz pontot stb.
Fontos kiegészítések:
A feladatok között feltétlenül legyenek könnyebb és nehezebb feladatok is – a tanulók saját belátásuk szerint válogassanak, mindenki a saját képességei (vagy magabiztossága) alapján.
Dönthetsz úgy, hogy ugyanazon a feladaton ketten is dolgozhassanak – ez esetben a feladatért kapott pontszám megoszlik kettejük között, és a papírlapra mindkét nevet írják majd rá a tanulók.
A feladatok megoldásához nálam mindig használhatják a tankönyvet, a saját füzeteiket és a szótárfüzeteiket – de ezt a szabályt módosíthatod is (fontos azonban, hogy ez gyakorlás, nem pedig teszt).
Az értékelésnél kizárólag jó jegyeket és jutalmakat adj! A gyengén teljesítő tanulókat sem bünteted – ők egyszerűen nem kapnak jutalmat.
Ez igazából az egyik legfontosabb előnye ennek a módszernek. Olyan ez, mint egy (szelídebb) játék: pontot lehet szerezni, de veszíteni nem. Rossz jegy nem létezik, kizárólag bónuszokat lehet kapni, büntetéseket nem. Éppen ezért feltételezhető (és nálam ez a tapasztalat is), hogy mindenki szívesen dolgozik – beleértve a gyengébbeket is, hiszen ők is szerezhetnek annyi pontot, amennyiért már jutalom jár, miközben biztosak lehetnek benne, hogy rossz jegyet semmiképp sem kaphatnak.
A felhalmozott anyagaidat olykor érdemes lehet picit kiegészíteni. Például egy fél A4-es papírra írhatsz egy ilyen feladatot: “Írj három mondatot a családodról”, “írj le 5 állatnevet” – vagy más hasonló feladatokat, amelyek elkészítéséhez nem kell sokat dolgoznod, és amelyeknek az ellenőrzése és pontozása sem jelent sok munkát (ezért teljes fogalmazást például nem adnék feladatnak).
Amíg a tanulók dolgoznak, két lehetőséged van:
1. Követed a munkájukat, tanulóról tanulóra jársz, és ha elakad valaki, segíthetsz.
2. A tanári asztalnál várod a feladatokat – mivel apró feladatok is lesznek (legyenek!), ezért pár percen belül már bejönnek az első megoldások. Te ezeket máris ellenőrizheted és pontozhatod, így óra után kevesebb dolgod lesz vele. Közben azért állj fel és járj néha körbe, hogy érezzék, hogy segítséget kérhetnek tőled, ha kell, és persze hogy lásd, hogy rendben folyik-e a munka.
Az anyagokat gyűjtsd tanulónként! Számold össze a pontszámokat – és oszd ki a kis ötösöket vagy más jutalmakat.
Előnyei
- Fel tudod használni a fölöslegesnek hitt korábbi anyagaidat – azokat is, amelyekből már csak 1-2 példány van.
- A tanulók pontokat vagy jó jegyeket szerezhetnek saját maguk által válogatott feladatok elvégzésével – ez ösztönzőleg hat rájuk.
- Kiválóan alkalmas régi anyagok ismétlésére és gyakorlására.
- Az, hogy nem mindenki ugyanazt a feladatot végzi, érdekesebbé teszi a munkát a tanulók számára.
- A gyengébb tanulóknak is lehetnek sikerélményei – ezt elősegítheted azzal, hogy elegendő mennyiségű egyszerű feladatot is kiraksz a szabadpolcra. Intézheted úgy, hogy egyszerűbb feladatokból is össze tudjon jönni egy jó jegy a végén.
Hátrányai
- Nehéz biztosítani, hogy mindenki önállóan dolgozzon – de ezt akár eleve bele is kalkulálhatod, és eleve pármunkában szervezed meg.
- Ha sok munkával értékelhető feladatokat is adsz, az – hát ja – sok munkával fog járni 🙂 Ezért aztán érdemes olyan feladatokat válogatnod, amelyeknek a javítása-értékelése nagyon egyszerűen és gyorsan megy.
Eddigi tapasztalataim
Kipróbáltam néhányszor kezdő és haladó kis csoportoknál (6-12 fő), és mindig minden tanuló szorgalmasan dolgozott – igen, még a más esetekben renitensek is. Én az óra közben máris ellenőriztem a leadott anyagokat, de így is volt kb. félórás-órás munkám vele az óra után (a 6-12 tanulónál).
Inkább csak azért kellett rászólnom egy-két tanulóra, mert volt, aki “bespájzolt” magának feladatokat. Ezt nem szeretem engedni, egyszerre mindenki csak egy feladatot vihet el.
Ha kérdést tennél fel vagy ha megvitatnál valamit az anyaggal kapcsolatban, használd a fórumot!
