 | Nehézségi szint: 4/6 B2: középszint |
A sajtóval kapcsolatos szókincsvizsgálatunk ezen részében a különféle sajtótermékek nevét tanuljuk meg.
1. newspaper, paper (újság, napilap)
A hétköznaponta megjelenő újságokat hívjuk így, függetlenül az újság tartalmától. Tehát a komoly politikai, gazdasági stb. napilapoktól a könnyed hírlapokon át a szennylapokig mindent beleérthetünk. Mivel naponta jelennek meg, sokszor daily néven is emlegetik őket.
Angliában a vezető napilapok a komolyabb műfajból ezek: The Times, The Guardian, The Independent, The Daily Telegraph, The Observer. Az USÁ-ban a legismertebb a The New York Times.
2. magazine (folyóirat)
A leginkább hetente, esetleg ennél ritkábban (kéthetente, havonta) megjelenő lapokat hívjuk így. Ezek szinte mindig színesek, képesek – magyarul néha éppen ezért képeslapként is ismerjük. Néhány híres angol magazine: The Economist (a leghíresebb, gazdasági-politikai, közéleti hetilap),The Spectator, a leghíresebb amerikai magazinok közül néhány: Time, Newsweek, USA Today. A kissé lazább, hétköznapi beszélt stílusban gyakran rövidítve mag-nek hívják.
3. tabloid (bulvárlap)
Más szóval magyarul pletykalap. A legnagyobb példányszámban megjelenő angol pletykalap a The Sun, de igen közkedvelt még a The Mirror, The Mail (mindegyik nevében esetleg a Daily is szerepel). Ha rosszindulatúan nyilatkozunk az ilyen lapokról, akkor hívhatjuk rag-nek is őket – ez magyarul leginkább a szennylap megfelelője.
4. comic (vicclap)
Akármilyen rendszerességgel is jelenik meg (leginkább persze hetente), ha humor a fő profilja, comic a tisztességes neve a sajtóterméknek. A leghíresebb brit vicclap, a Punch már történelem, így csak könyvtárakban olvashatók a régi számok. Ma esetleg a Private Eye alkalmas vonatútra.
5. journal (szakfolyóirat)
Ezek általában havonta vagy ritkábban megjelenő, tudományos folyóiratok lehetnek. Mivel a tudományok köre elképzelhetetlenül széles, hát ezekkel Dunát lehet rekeszteni. Jellemzőjük, hogy szűk szakmai körnek szólnak és méregdrágák. Ugyancsak használatos a periodical szó is az ilyen tudományos folyóiratokra. Példa lehet rá – ha már nyelvről beszélünk – a Linguistic Inquiry című, negyedévente megjelenő generatív nyelvészeti szakfolyóirat.
Nem tartoznak ide az ismeretterjesztő, félig-meddig tudományos alapokon nyugvó folyóiratok, amelyeket leginkább a popular science magazine névvel írhatunk le angolul. Egyik leghíresebb képviselője az amerikai Psychology Today, amely kéthavonta jelenik meg (bimonthly), és nem érdemes mérget venni mindenre, amit megír.
Komolyabbnak tartják az ugyancsak amerikai National Geographic vagy a Scientific American című folyóiratokat – de ezek még mindig nem tartoznak a ténylegesen tudományos szakfolyóiratok körébe.
6. freesheet (ingyenes újság)
Az ingyenesen elvehető, postaládába beszórt vagy köztereken kirakott napilapokat vagy hetilapokat hívjuk így. Egyik leghíresebb képviselője a már Magyarországon is megjelenő Metro. Hirdetéseket és rövid híreket egyaránt szoktak tartalmazni.
7. e-zine, ezine (internetes hírportál)
A magazine végének elejére 🙂 tettük az e- (electronic) előtagot, amely általában valaminek az internetes megvalósítását jelenti. A szó kiejtése is [i:zi:n] – mint a magazine végén. Noha a szó nem nevezhető hétköznapi használatúnak, akik ezzel foglalkoznak, ismerik és használják, ezért érdemes megjegyezned.
Ha kérdést tennél fel vagy ha megvitatnál valamit az anyaggal kapcsolatban, használd a fórumot!
