Befejezett jelen (Present Perfect)

Nehézségi szint: 2/6 A2: erős kezdő/alapszint

Ebben az anyagban a befejezett jelen (Present Perfect) igeidő formáját és használatát tanulhatod meg. A befejezett jelenről további anyagokat is olvashatsz: have been in vagy have been to, és befejezett jelen vagy egyszerű múlt. Érdemes még elolvasnod az angol igeidőkről szóló bevezető anyagot is, illetve a Babonák sorozatból a befejezett jelenről szóló részt.

1. Forma

1.1 Kijelentés: állítás és tagadás

• A segédige minden esetben a HAVE, melynek egyes szám 3. személyű alakja a HAS.
• A főige minden esetben harmadik, vagyis past participle alakú lesz a mondatban.
• A mondat módosítószói (mint általában) az első segédige után következnek.
• A segédigét össze szokták vonni az alannyal.

1. Jenny’s always been a good cook.
   Jenny mindig is jól főzött.
2. We’ve started to work now.
   Most már elkezdtünk dolgozni.
3. They’ve perhaps finished the work by now.
   Mostanra talán már elkészültek a munkával.

A tagadás többféleképpen kifejezhető. Alapvetően követendő a szabály, hogy egy mondaton belül csak egyetlen tagadó értelmű kifejezés kaphat helyet (azaz nem használhatsz dupla tagadást). Így az alábbi megoldások mind tagadó jelentésűek, noha a 4. mondat nem a not tagadószót, hanem negatív jelentésű módosítószót tartalmaz (never), az 5. mondatban pedig az alany negatív jelentésű (no one – senki). Ez utóbbi két mondatot nem is lehetne tagadószóval együtt használni, hiszen egy tagadás már bennük van.

4. I’ve never seen such a good film.
   Még soha nem láttam ilyen jó filmet.
5. No one has ever said anything against you.
   Soha senki nem mondott semmi rosszat rólad.
6. Joe hasn’t slept much.
   Joe nem sokat aludt.
7. Mum hasn’t read your text yet.
   Anya még nem olvasta el az SMS-edet.

1.2 Kérdés

Szokás szerint: ha eldöntendő kérdésről van szó, akkor a kérdőszó helye üresen marad, a módosítószó szintén opcionális. A segédige olykor a kérdőszóval is hajlamos összeolvadni, mint arról a 10. mondat tanúskodik. Ennek használata szintén opcionális – dialektustól, beszédmodortól, stílustól függően változik.

8. Where have all the flowers gone?
   Hová tűnt a sok virág? (ez a dal műfordítása magyarul)
9. Have you ever been to Italy?
   Voltál valaha is Olaszországban?
10. Why has Jenny prepared so much food?
    Mért csinált Jenny ilyen sok kaját?

Ugyancsak megszokott jelenség, hogy amennyiben alanyra kérdezünk, akkor nem a kérdő szórendet, hanem a kijelentő állító sémát használjuk, ahol a kérdőszó az alany helyére kerül:

11. Who’s been to Italy?
    Ki volt már Olaszországban?
12. What’s happened?
    Mi történt?
13. Which student has scored 90 per cent or more?
    Melyik hallgató ért el legalább 90 százalékot?

A kérdőszó helyére nem csupán egyetlen kérdőszó kerülhet, hanem az is, amit a a kérdőszó “magához vonz”. Erre példa a 13. mondat, ahol a Which önmagában értelmetlen lenne, a kérdőszó együttesen: which student. További példák (a kérdőszó mondatbeli helyére kerülő kifejezés félkövérrel szedve):

14. What kind of countries have you visited?
    Milyen országokban jártál már?
15. Which part of the book have you read?
    A könyvnek melyik részét olvastad már el?
16. Where on earth has he gone?
    Hova az ördögbe tűnt?

2. Használat

Az igeidő azért érdekes, mert egyrészt befejezett, másrészt pedig jelen. E kettő első látásra kissé ellentmond egymásnak, hiszen ha befejeződött az esemény, akkor hogyan lehet jelen?

Ez a látszólagos ellentmondás azonban feloldódik, ha tüzetesebben megvizsgáljuk a részleteket, hiszen azt fogjuk látni, hogy az ezzel az igeidővel kifejezett eseményeknél mind a múlt (befejezettség), mind pedig a jelen szerepet játszik. (A múlt időkkel való összehasonlítást egy külön fejezetben tárgyaljuk.)

2.1 Eredmény

Az igeidő a múltbeli esemény eredményének kifejezésére szolgál. Arra, hogy a nyelvhasználó egy múltbeli, a jelenben már nem tartó esemény jelenbeli eredményére irányítsa a figyelmet.

Az igeidő használatához tehát NEM az kell, hogy a cselekvésnek eredménye legyen, hanem hogy ezt az eredményt akarjuk kiemelni, előtérbe helyezni.

Ha valaki tegnap megnézett egy filmet a tévében, annak mindenképpen van valamilyen, a jelenben is érzékelhető eredménye. Ez azonban a legkevésbé sem kötelezi a nyelvhasználót arra, hogy ezt az eseményt befejezett jelenben adja elő. Ehhez az kell, hogy a nyelvhasználó erre az eredményre hívja fel a beszélgetőpartner (olvasó stb.) figyelmét. Az alábbi beszédrészlet éppen ezt példázza:

17. I have already seen that French film. I saw it yesterday.
    Már láttam azt a francia filmet. Tegnap néztem meg.

Ugyanabban a beszédrészletben ugyanazt az eseményt kétféleképpen is kifejezte tehát a beszélő: az első esetben az eredményre fókuszált (I have already seen – már láttam: talán azt akarja ezzel mondani, hogy most már tud róla véleményt alkotni), a másik esetben pedig (I saw it) magára az eseményre, annak körülményeire koncentrál (esetünkben az esemény idejére), ezért egyszerű múltat használ.

További példák:

18. I have lost my pen.
    Elvesztettem a tollamat.
19. We have all been to Vienna.
    Mindannyian voltunk már Bécsben.
20. What’s happened?
    Mi történt?
21. Has everyone arrived?
    Mindenki megérkezett már?

Fontos, hogy szövegkörnyezet nélkül még a magyar fordítással sem lehet látni, hogy ezekben a mondatokban miért épp befejezett jelent használ az ember – nem lenne muszáj, mindegyikben lehetne más igeidő is ugyanis. Befejezett jelennel a fenti mondatok mind valamilyen jelenbeli következményre, eredményre hívják fel a figyelmet. 18: nincs meg a tollam; 19: megvan a tapasztalatunk, ismerjük a várost stb.; 20: mi okozta ezt a szituációt, amit tapasztalok? – a jelenbeli helyzet okára kérdez rá; 21: Mindenki itt van már? – a megérkezés eredménye az, hogy itt vannak.

2.2 Visszatekintés

Olyankor is használható a befejezett jelen, amikor időben visszatekintek és összegzem, hogy milyen események/eredmények/cselekvések voltak eddig. A “visszatekintés” pillanata minden esetben a jelen pillanat, hiszen befejezett jelen időről van szó (ezzel máris elárultam, hogy lehetne a visszatekintés pillanata múltbeli vagy jövőbeli is, ezekben az esetekben is befejezett igeidő kell, csak nem jelen idejű). Az alábbi mondatok példázzák ezt a fajta használatot:

22. I haven’t seen Jack today.
    Ma még nem láttam Jacket.
23. Zoli’s been to London three times this year.
    Zoli már háromszor volt Londonban az idén.
24. We have painted one of the rooms.
    Az egyik szobát már kifestettük.
25. I’ve never seen such a funny person.
    Soha nem láttam még ilyen vicces embert.
26. Have you met my new friend, Jack?
    Találkoztál már az új barátommal, Jackkel?

A 22-26. mondatok mindegyike valamilyen fajta összegzést végez: visszatekint az eddig eltelt időben és felsorolja (vagy kéri felsorolni, ha kérdésről van szó), hogy mi minden történt eddig. A megvizsgált időszaknak nem kell feltétlenül az idők kezdetéig visszanyúlnia – ezt illusztrálja a 22. és a 23. mondat. A 22. mondat kizárólag a mai napot kutatja végig, és megállapítja, hogy a mai napból eddig eltelt idő alatt nem látta az illető Jacket. A 23. mondat az idei év eddig eltelt időszakáról beszél. A 25. és 26. mondat ezzel szemben valakinek a teljes életét veszi végig, és megállapítja, hogy ilyen vicces embert életében nem látott (így is lehetne fordítani magyarra egyébként), illetve rákérdez, hogy nézzen végig egész életén, és mondja meg, volt-e azalatt Jackkel való találkozás.

Több nyelvtankönyv megjegyzi, hogy az időszaknak, melyet végigpásztázunk, nem szabad lezárultnak lennie. Ez igaz, viszont teljesen egyértelmű is: minthogy befejezett JELEN időről van szó, kizárólag mostantól mehetek visszafelé az időben és summázhatom az eddig megtörtént eseményeket.

2.3 Szükség törvényt bont

Ezt a pontot igazán csak akkor érheted meg, ha már ismered a befejezett-folymatos igeidőt is.

Vannak olyan igék, amelyek semmilyen folyamatos igeidővel nem hajlandóak együttműködni. Akkor sem, ha a beszélő olyasmit szeretne kifejezni, amit csak folyamatos igeidővel lehetne. (Ezekről az igékről külön fejezetben mesélek.) Amikor az eseményt Present Perfect Continuous (befejezett-folyamatos jelen) igeidővel lenne szükséges kifejezni, de folyamatosban nem használható igét használna a beszélő, akkor a megoldás: befejezett jelent kell használni.

27. I’ve known Bill for a long time.
    Billt már régóta ismerem.
28. She’s loved you since she first saw you.
    Azóta szeret, hogy először meglátott.
29. We’ve been here for two hours now.
    Már két órája itt vagyunk.

A 27-29. mondatok mindegyikében olyan, a jelenleg is tartó eseményről van szó, amelynek a beszélő az eddig eltelt idejét akarja hangsúlyozni. Ilyen esetben a befejezett-folyamatos jelen használandó, ám az igék (know, love, be) kerülik a folyamatos igeidőket, így a mondatok befejezett-folyamatos jelen helyett befejezett jelenben lesznek.

Ha kérdést tennél fel vagy ha megvitatnál valamit az anyaggal kapcsolatban, használd a fórumot!